Öcsöd

Weboldal

Néhány gondolat a címer és a zászló eredetéről, történetéről:
Öcsöd hajdan Békés, jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyei település, története a 16., közvetett adatolással a 13. századig vezethető vissza. Címeralkotásában dicséretre méltó a hagyományok gondos ápolása.

A Község címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezeje zöld udvarából aranyos törzsű, terebélyes zöld lombozatú fa emelkedik, jobbra tőle jobbra hajló, balra tőle balra hajló kalászba szökkent arany búzakalásszal. A fa két oldalán egymással szembefordulva egy-egy veres lábú és csőrű túzok berzenkedik, felemelt csőrükben aranygyűrűt tartanak.

A pajzs felső élén szembe forduló, természetes színű, aranyos rostélyú és vörös bélésű tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medál, felette zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített, arany leveles korona ( három levél között két gyönggyel ) díszlik. A korona alól előlebegő foszlányok jobbról zöld és arany, balról kék és ezüst. A település címere az egykori községi pecsétek kombinációjával őrzi és idézi fel a múltat. A pecsét fejlődése: az első, 17. századi változatban hármas halom látszik, rajta egy-egy búzaszál, a másodikon jobbra forduló és néző, nagytestű madár szerepel majd a harmadikon ( 1744-ből ) fa alatt szembefordulva álló madarak gyűrűt tartanak. A címeren ábrázolt fa a korabeli keresztény felfogás szerint arbor vitae, az élet fája, amely a lignum crucis, Krisztus keresztfája által táplált eleven, viruló hitéletet hivatott szimbolizálni. A túzok (Otis tarda ) az Alföld e részének jellegzetes madara volt a daru félék ( gruiformes ) közül. A madarak berzenkedése a harcrakészséget, a meg nem alkuvást fejezi ki. A búzakalászok a legalapvetőbb kultúrnövényzetre, a népesség megélhetését biztosító gabonatermelésre, mint ősfoglalkozásra utalnak. Öcsöd a 13-16. században szabad kun település volt. A gyűrűk e szabadság vágyát, az önrendelkezést, a cselekvőképességet és tulajdonságot jelképezik. A pecsét keletkezése korának szimbolikája szerint az állhatatosság, becsület, hűségkifejezőjének számított. A sisak emlékeztet a település hősi halottaira, a korona pedig a község autonómiáját hivatott jelképként kinyilvánítani. A kiterebélyesedő foszlányok a címert képből nyert mázaikkal arra hívják fel a figyelmet, hogy a településről elszármazottak, elszármazók is őrizzék szülőföldjük emlékét, hagyományait, s tartsanak eleven kapcsolatot a helyben-maradottakkal.